Meglepően tapasztaltam a Googléba beírva hogy Görögországnak összesen 2 nobel díjazott alakja van. Így elsőre többre gondoltam. Magyarország ellenben 15 személyt tudhat magáénak. Habár 90%-a nobel díjasainknak: magyar-osztrák, magyar-amerikai, magyar-brit izraeli stb és legtöbbjük elment más országba anno mint a Karikó. . De nem is ez a fontos. Hanem a cím. Az hogy ma Görögország 2 nobel díjast tudhat magának az ókorban valószínűleg a top ligában lennének.
Tehát ebben a posztban bemutatok néhány kiemelten fontos Görög, főleg Ógörög találmányt. Ezeknek a jelentőségéről most nem ejtek szót, úgy gondolom evidensek. Úgyhogy csak így felsorolom őket egy kis kommentárral néhol.
Vágjunk is bele.
1. Demokrácia.
Nos nem olyan mint a mai, de Görögországban kezdődött el a demokrácia. A Nép írányítja a hatalmat.
2. Olimpia a sport ünnepe.
Az első feljegyzett olimpiai játékokat Kr. e. 776-ban tartották meg.
3. Matek.
Az iskolában tanult Püthagorasz-tétel például több mint 2500 éves!
4. Vízóra és egyéb mérnöki újítások
Kteszibiosz, egy alexandriai görög mérnök találta fel a vízórát (klepszüdrá), amely képes volt időt mérni víz lecsorgásával. Ugyanez a korszak adott nekünk különböző automata szerkezeteket, például az első ismert "robotokat" madarakat, amelyek hangot adtak ki, vagy ajtókat, amelyek automatikusan nyíltak szentélyekben (a gőz erejével!).
5. Színház és dráma
A görögök imádták a színházat és ők voltak az elsők, akik valódi drámát írtak és játszottak el közönség előtt. A tragédia és komédia fogalma is tőlük származik.
Van még a csillagászat és földrajz illetve az orvostudomány is. De most egy kicsit specifikusabb vizekre evezünk ami újdonság lehet az olvasóknak is.
___________________________________________________________________________________________
6. Az egyik kedvencem.
Antiküthérai szerkezet
A kedvencem , akik látták az új Indiana Johnes filmet azoknak ismerős lehet. Hmm bocsánat ide beszúrok egy cikket az egyik tanáromtól Dr. Grüll Tibortól. Mert érdemes elolvasni.
INDIANA JONES ÉS AZ ANTIKÜTHÉRAI "SORS TÁRCSÁJA"
Az ötödik Indiana Jones film egy különleges tárgy, a "Sors Tárcsája" körül forog, amelyet állítólag az ókori görög matematikus és feltaláló, Arkhimédész készített.
A címadó tárgy egy valódi régészeti ereklyén alapul, az antiküthérai szerkezeten.
Cicero egyik művében említést tesz egy
hasonló műszerről, melyet állítólag a rhodoszi Poszeidóniosz készített, és amely képes volt követni
az égitestek mozgását. A gépezetnek a szicíliai Szürakuszaiban élő Arkhimédész lehetett ötletgazdája.
1900 húsvétja táján, egy Eliasz Sztadiatosz nevű görög búvárhalász a kis égei-tengeri sziget, Antiküthéra környékén szivacsgyűjtés közben a tenger fenekén rábukkant egy ókori hajóroncsra. A kiérkező
régészek megállapították, hogy egy szerencsétlenül
járt kereskedőhajóról van szó, amely az i. e. 1. század
elején süllyedt el. Azonnal megkezdték a műemlékek
kiemelését: 1901 szeptemberéig számos szobrot,
edényt és egyéb használati eszközt sikerült felszínre
hozniuk, ám ekkor a mentés nehézségei és a megfelelő
búvárfelszerelések hiánya miatt abbahagyták a munkát.
A kiemelt leleteket katalogizálták, de azonosításukkal
nem igazán bíbelődtek, így sokáig az a négy
darabra tört furcsa tárgy sem keltette fel figyelmüket, ami a későbbiekben a század egyik legkülönösebb régészeti
felfedezésének bizonyult.
Csak két év múlva került a különös lelet a Küthéra
szigetén született Valeriosz Sztaisz régész
kezébe, aki óvatos munkával megtisztította azt,
és csodálkozva fedezte föl, hogy a különös tárgyakban
fogaskerekek tucatjai találhatók.
A technika fejlődésével egyre
többet lehetett megtudni erről a rejtélyes tárgyról, így
például az 1970-es években röntgennel is átvilágították,
így tudtak meg adatokat a belső szerkezetéről.
A műszeres vizsgálatok megmutatták, hogy
a szerkezet 82 alkatrésze között 30 kézzel készített,
bronz fogaskerék és tárcsa is volt, a legnagyobb 27
foggal rendelkezett. A szerkezeten görög csillagászati
feliratok találhatók, összességében több mint 2000
írásjel és szimbólum szerepel a műszeren. Ezek alapján
jutottak a szakértők arra a következtetésre, hogy
a világ legkorábbi "számítógépére" bukkantak, melyet csillagászati események előrejelzésére használtak.
Ez a következtetés azért váltott ki megdöbbentést a tudós
társadalomban, mert egészen a mechanikus órák 13.
századi nyugat-európai megjelenéséig nincs nyoma
ezt megközelítő technikai színvonalú mechanizmusnak,
de a szakértők szerint még ezek is csak kezdetleges
próbálkozásoknak tűnnek az antiküthérai szerkezet
összetettségéhez képest. Egyesek szerint a műszer
mechanikája csak a 19. századi svájci órákéval
összemérhető, csakhogy ezeknél sokkal többre képes.
A fogaskerekeket egy kar segítségével lehetett mozgatni,
ezek pedig óramutatókra emlékeztető karokat
mozgattak az előlap felett. A jövőbeli vagy múltbéli
dátumok beállításával a készülék pontosan megadta
a Nap, a Hold és a korban ismert öt bolygó helyét az
adott időpontban. A műszer órára pontosan képes
volt meghatározni a fogyatkozások időpontját, ami
lenyűgöző csillagászati és technológiai ismeretekről
árulkodik.
A kutatások 2008-ban újabb eredményeket hoztak: a szerkezet hátlapján látható ábrák egy ókori naptár 12 hónapját és más időszámítási
egységek korinthoszi eredetű nevét tartalmazzák,
amelyek Arkhimédészig visszanyúló örökségre
utalnak. A feliratokban szerepelnek az úgynevezett
metonikus naptár egységeinek eddig nem ismert elnevezései
is, illetve egyes hivatkozások arra engednek
következtetni, hogy az olimpiák dátumának kijelölésére
is használhatták a szerkezetet.
A görög–római mechanikai hagyomány nem tűnt
el nyom nélkül: fogaskerekes naptárszerkezetek töredékei
maradtak ránk az 5‒6. századi Bizánci Birodalom
idejéből, egy iszlám forrás pedig több mint száz összetett
rendszerű készülékről számol be, melyek valószínűleg
szintén görög eredetűek voltak. Nem kizárt,
hogy ezek a technikai ismeretek eljutottak a későbbi
Nyugat-Európába is, és ezek segítségével készültek el
az első mechanikus órák, majd modernkori utódaik.
forrás: GRÜLL TIBOR - Ötven dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról - A világ első analóg számítógépe
Az antiküthérai szerkezet
7. Hidraolikus orgona
Az első ismert billentyűs hangszer – a víz nyomásával működött, és valóságos technikai csoda volt. nézzétek 4 ember segítette.
8. Görögtűz. ( nem biztos hogy görög amúgy, de azt feltételezik)
Egy titkos, gyúlékony keverék, amit vízen is lehetett használni – az egyik legfélelmetesebb korai "fegyver".
9. KAtapult, napóra,abakusz,
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aiolup%C3%BCl%C3%A9
N.Sz
