Akik ismernek tudják hogy szívügyem Magyarország, annak ellenére hogy a külföldi életet (Németország) választottam. Itt van ezért 20 aggasztó tényeken alapuló statisztika ami elgondolkodtat majd Magyarországról. Nem kell offendednek ( megtámadottnak) éreznie magát senkinek a következő blogposztomban hasonlóan jópár aggasztó tényt hozok majd Németországról is.

🔴 1. Népességcsökkenés

Magyarország népessége 2024-re 9,5 millió alá csökkent.

A természetes fogyás (születések – halálozások különbsége) hosszú évek óta negatív.

A 2023-as évben körülbelül 131 ezer haláleset és 89 ezer születés történt – több mint 40 ezer fő természetes fogyás évente.

⚰️ 2. Egészségügyi mutatók

A magyar férfiak várható élettartama (2023): 72 év, míg az EU-átlag 78 év felett van.

A rákos megbetegedések miatti halálozás az egyik legmagasabb az EU-ban.

Elhízás: A felnőtt lakosság közel 60%-a túlsúlyos vagy elhízott.

🍷 3. Alkohol- és dohányfogyasztás

Magyarország az egyik legtöbb alkoholt fogyasztó ország az OECD-n belül. Egy főre évente 11 liter tiszta alkohol jut.

A lakosság kb. 30%-a rendszeresen dohányzik, ami szintén az egyik legmagasabb arány Európában.

📉 4. Oktatás és PISA-eredmények

A legfrissebb PISA-felmérés (2022) szerint a magyar diákok:

Matematikából és szövegértésből az OECD-átlag alatt teljesítettek.

A magyar diákok közel 25%-a funkcionális analfabéta (nem tudja értelmezni az olvasott szöveget).

🧠 5. Mentális egészség és öngyilkosság

Magyarországon az öngyilkossági ráta évtizedek óta magas, bár csökkenő tendenciát mutat.

2022-ben is több mint 1500 öngyilkosság történt.

A mentális betegségek felismerése és kezelése továbbra is aluldiagnosztizált és alulkezelt.

💶 6. Jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénység

A gyermekek körében a szegénységi kockázat mértéke 25% körül van, ami az egyik legmagasabb az EU-ban.

A társadalmi mobilitás alacsony – a szegény családból származó gyermekek nagy része nem tud kitörni a hátrányos helyzetből.

🌍 7. Levegőminőség és környezetszennyezés

Magyarországon évente 13–15 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt (forrás: WHO, EEA).

Számos magyar város – különösen télen – rossz levegőminőségű, például Miskolc, Salgótarján vagy Nyíregyháza.

A szelektív hulladékgyűjtés aránya még mindig elmarad az EU-átlagtól (2022-ben kb. 35%, míg az EU-cél 50–55%).

💰 8. Korrupció és átláthatóság

A Transparency International 2024-es jelentése szerint:

Magyarország az EU legkorruptabb országa lett a korrupcióérzékelési index szerint.

A 27 EU-tagállamból utolsó helyen áll (globálisan 180 ország közül a 77. hely körül).

Az állami közbeszerzések átláthatóságát gyakran éri nemzetközi kritika.

🏦 9. Reálbérek és megélhetés

2022–2023-ban az infláció Magyarországon volt a legmagasabb az EU-ban: 25% körül is járt.

A reálbérek 2023 első felében csökkentek: hiába emelkedtek a bruttó bérek, az infláció gyorsabban nőtt.

Az alapvető élelmiszerek (pl. kenyér, tej, sajt, hús) ára drámai mértékben megemelkedett 2022–23-ban.

🧓 10. Idősödő társadalom

A magyar társadalom gyorsan öregszik:

2024-re a 65 év felettiek aránya közel 21% lett, és ez folyamatosan nő.

Ez komoly kihívást jelent a nyugdíjrendszer és az egészségügy számára.

A fiatal, munkaképes lakosság csökkenése miatt munkaerőhiány tapasztalható sok ágazatban (egészségügy, építőipar, informatika).

📉 11. Elvándorlás és agyelszívás

A 2010-es évek óta több mint félmillió magyar költözött külföldre hosszabb távra (elsősorban Nyugat-Európába).

Sokan közülük fiatal, magasan képzett szakemberek, különösen az orvosok, mérnökök, informatikusok.

Az elvándorlás csökkenti az adófizetők és munkaképesek számát.

🏥 12. Egészségügyi ellátás válsága

A háziorvosok átlagéletkora 60 év fölött van, és sok praxis betöltetlen.

Több megyében (különösen kelet-Magyarországon) nincs elegendő szakorvos vagy kórházi kapacitás.

Az állami egészségügyből sokan a magánszektorba mennek át, ahol a szolgáltatások drága és nem mindenki számára elérhető.

🏚️ 13. Lakhatási válság

A lakásárak 2014 és 2023 között megháromszorozódtak Budapesten és nagyvárosokban.

A fiatalok kb. 60%-a szüleivel él, részben a lakhatási költségek miatt.

Albérletárak jelentősen emelkedtek, különösen a fővárosban – sokak jövedelmének több mint 50%-át elviszi a lakhatás.

🏫 14. Tanárhiány és oktatási rendszer problémái

2024-ben több mint 10 000 pedagógus hiányzik a rendszerből.

Az iskolákban sok tanár nyugdíj előtt áll, utánpótlás pedig alig van.

A pedagógusbérek sokáig elmaradtak az átlagbérektől – emiatt sok fiatal elkerüli a tanári pályát.

A magyar közoktatásban egyre nagyobb a szegregáció, főleg hátrányos helyzetű gyerekeknél.

🔌 15. Energetikai függőség

Magyarország energiaellátásának több mint 80%-a importból származik.

Jelentős az orosz energiahordozóktól való függés (gáz, kőolaj).

Az energiaárak 2022–23-ban drasztikusan emelkedtek, ami súlyosan érintette a lakosságot és a kisvállalkozásokat.

🚨 16. Demokrácia és jogállamiság

Az EU többször figyelmeztette Magyarországot a jogállamisági normák megsértése miatt.

A sajtószabadság romlása miatt Magyarország lejjebb csúszott a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság indexében: 2024-ben 81. hely (2006-ban még 10. helyen állt).

Az Alkotmánybíróság, bíróságok, médiahatóság stb. politikailag befolyásolt szereplőkké váltak nemzetközi megítélés szerint.

🧒 17. Gyermekvédelem és gyermekjólét

Az EU-ban Magyarországon van az egyik legmagasabb arányú gyermekszegénység: kb. 25–30%.

A gyermekvédelmi rendszer alulfinanszírozott és túlterhelt.

A nevelőszülői rendszerben és állami gondozásban lévő gyerekek közül sokan rossz egészségi, mentális vagy tanulmányi helyzetben vannak.

🚧 18. Infrastrukturális különbségek – vidéki lemaradás

Az országon belüli fejlettségi különbségek nőnek:

A főváros és a nyugati régiók lényegesen fejlettebbek.

Az észak-keleti, dél-dunántúli régiókban magas a munkanélküliség, szegénység, iskolázatlanság.

Egyes kistelepüléseken még mindig nincs háziorvos, óvoda vagy tömegközlekedés.

🤖 19. Digitalizáció és innováció elmaradása

A magyar vállalkozások digitális fejlettsége az EU utolsó harmadában van.

Az iskolák informatikai felszereltsége sok helyen elavult.

A kutatás-fejlesztésre fordított GDP-arányos ráfordítás alacsonyabb az EU-átlagnál (~1,5% vs. 2,2%).

📉 20. Alacsony társadalmi bizalom

Magyarországon a lakosság általános társadalmi bizalmi szintje alacsony:

Az emberek kis része bízik a politikában, a médiában, vagy akár egymásban.

A civil szféra is sokszor gyengén támogatott vagy korlátozott.

N.Sz