2025. feb 23.

A legjobb múzeum Thesszalonikiben. Archeológia múzeum. Csupa érdekes karakter!

írta: Németh Szilveszter
A legjobb múzeum Thesszalonikiben. Archeológia múzeum. Csupa érdekes karakter!

4 euró a tiket, ha 25 év alatti vagy és diák akkor van kedvezmény. A ruhatár önkiszolgáló, berakod a cuccod bezárod és zsebrerakod a kulcsot.  Jóféle múzeum 2 órát kb eltöltöttem ott, nagyon jó a felépítése és a kialakított útvonala. Elegendő hely is van a megpihenésre. 

Bemutatom mit érdemes megnézni ha ellátogattok oda. 

1. The Derveni Krater (vase for mixing wine and water) Kezdem is a múzeum csúcspontjával. 

1962-ben Derveniben (Görögország), az ókori temető feltárásakor került elő ez a maga nemében egyedülálló lelet az egyik sírban.
Az eredetileg bor és víz keverésére használt kratérban, elhunytak hamvait találták meg, melyek egy 30-35 éves férfié és egy fiatalabb nőé voltak.
Az edény a Kr.e. 4. századi - valószínűleg athéni - kifinomult ötvösművészet kiemelkedő terméke.
A bronzból készült, 40 kg súlyú kratér különleges arany színben pompázik, annak ellenére, hogy nem tartalmaz aranyat. Vizsgálatakor kiderült, hogy ezt magas, 15%-os óntartalmának köszönheti.
A kratér olyan ókori görög edénytípus, amelynek jellemzője, hogy szájnyílása olyan, vagy közel olyan széles, mint maga a test, amely „kráterszerűen” öblös és mély.
Rendeltetése szerint keverőedény, általában a vizezett, fűszerezett bor előállítására szolgált, használatát Homérosz is említi az Iliászban.
Oldalán mindig két erős fül van a mozgatásra. A bort az edényből közvetlenül az ivócsészékkel, vagy merőkanállal merték ki, ezért széles a szája. Rituális alkalmakkor, ünnepeken, és bankettokon használták. Az egyik változata a voluta-kratér, volutában (csigavonalban) végződő fülekkel. A Derveni Kratér is ehhez a típushoz tartozik, de mivel fémből készült ezért rendkívül ritka lelet.
Bonyolult díszítése himnusz Dionüszosz istennek, a természet feletti mindenhatóságának, valamint az életben és a halálban rejlő hatalmának.
A váza fő oldalán 32,6 cm magas frízen az isten és Ariadne szent esküvője látható.
A pár egy sziklán ül, Dionüszosz a felesége combjára helyezi a lábát.
Ariadne a fátylát magasan tartva, a menyasszonyok jellegzetes mozdulatával tekint a férjére.
Párduc az isten szent állata áll Dionüszosz mögött.
A házaspárt az isten követői, maenádok veszik körül, némelyek orgiasztikus táncot lejtenek. Mitikus figurák, szelíd és vadállatok, szőlő- és borostyánágak díszítik az edény minden felületét.
A kratér "vállán" négy szobrocska ül: egy maenád, egy satyr, az alvó Ariadné és maga a fiatal Dionüszosz.
A vázán ezüst betűkkel ellátott felirat adja meg tulajdonosának nevét: Astion, Anaxagoras fia, Larissa. Nem tudni, hogy az elhunyt maga volt-e a váza tulajdonosa.
fotók:Ilya Shurygin
Thessaloniki, Archaeological museum
2. Dionüszösz szobra. A kedvencem, de furcsállom hogy hosszú hajjal ábrázolják. 

3.
Mégegy Dionüszosz. Tudjátok a mitológiát Dionüszosz születéséről? Ha nem nézzetek utána! meglehetősen szürreális!

4. Szarkofág a trójai háború jeleneteivel

5. Szerapisz feje. Nézzétek meg a sztoriját elég érdekes: Szerápisz vagy Szarápisz (latinul: Serapis) mesterségesen kialakított istenalak a hellénisztikus Egyiptomban, aki OziriszÁpiszZeusz és Hadész tulajdonságait egyesíti magában. Neve Ozirisz és Ápisz görögös összevonása. 


6. Aszklépiosz feje. 

Na ezt a durva mitológiát hallgassátok meg. Tudjátok miért fekete a varjú? 
Korónisz a görög mitológiában Apollón szerelme, Aszklépiosz anyja. Azonban az istennel való együttlét után Korónisz megcsalta Apollónt. Ezt a tettét egy varjú elmesélte a napistennek, aki bosszúból megölte Koroniszt. A halotti máglyán azonban megsajnálta még meg sem született gyermekét, így a magzatot kimentette Korónisz méhéből. A leány neve varjút jelent, és azóta ennek a madárnak a tollai feketék, ahol azelőtt fehérek voltak, gyászolva Koróniszt.

Na ez a sztori sem rossz olvassátok el:  Pallasz Athéné megajándékozta a jótékony Aszklépioszt egy itallal, amely Gorgó véréből készült. Ennek az italnak kétféle hatása volt aszerint, hogy Gorgó melyik oldalából vették a vért. Ugyanis ha azt a jobb oldalából vették, az italnak természetfeletti, csodás hatása volt, de a bal oldalából kiszívott vér mérgező, halálos ital volt.

Egy alkalommal Artemisz megkérte unokaöccsét, hogy támassza fel a számára oly kedves Hippolütoszt. A vonakodó istenség először próbált feltámasztani embert, és miután sikerült neki, magára vonta Zeusz haragját. A főisten ezt a sors és a világegyetem rendjének megváltoztatásának tartotta, amit senki, még ő sem tehet meg. Így egy villámsújtással megölte Aszklépioszt és Hippolütoszt is, ám megsajnálta a jóságos és gyógyító Aszklépioszt, és felemelte az Olümposzra, az istenek közé. Aszklépiosz azóta sántított.


7. Harpokratész szobra!


Még egy érdekes karakter így a végére. Ami jellemző rá az hogy a kezét sokszor a szájához teszi. Ő a titoktartó!

HARPOKRATÉSZ (Harpokratész) a csend istene volt.

Harpokratész Harpa-Khruti (Hórusz, a Gyermek) egyiptomi isten görög értelmezése volt, akit általában kisfiúként ábrázoltak, akinek ujját az ajkára tartották – ez egy egyiptomi gesztus, amely a gyermekkort szimbolizálta, amelyet a görögök kvázi félreértelmezték a csenddel való kapcsolattal. 


8. Végül a múzeum bejárata. 



9.




Szólj hozzá