Ebben a blogposztban bemutatom azokat a mentális problémákat, amelyek előjöhetnek a mobilitás alatt. Nálam is előjött némelyik, de túl lehet magunkat tenni rajta. Nem kifejezetten olyan nagyvolumenű dolgokat írok le, hogy szorongás, depresszió, egyedüllét és egyebek, hanem inkább tipikusan konkrét esetek. Nem vagyok pszichológus, csupán összegyűjtöttem néhány problémát melyek a mobilitás során előjöhetnek/ előjöttek és saját véleményt fűzök hozzájuk, de szentül hiszem, hogy segíthet sokatoknak! Sokszor már csak a felismerés és maga a tény hogy nem vagytok egyedül segít.

Language barrier: Talán a legismertebb. Bizony kemény frusztrációt és (szerintem enyhe depressziót) is tud okozni, ha nem ismered a célország nyelvét ahová kimész. Az angol-t a legtöbb helyen beszélik és megértik, de persze például külföldi mobilitásra sem megy mindenki tökéletes angollal. Nekem itt Németországba még mindig fennt áll a language barrier, egyrészt sokan beszélnek bajorul ami még a rendes némettől is teljesen eltér, másrészről a németem is még csak a társalgás szint, és amint észreveszik hogy nem vagyok teljesen folyékony nyelvhasználó sokszor átváltanak a jó vagy béna angoljukra hogy ezzel segítsenek, de tulajdonképpen ezzel csak hátráltatják a nyelvtanulásomat.

FOMO: Fear of missing out: Nem tudom, hogy van-e erre megfelelő magyar fordítás de annyit jelent ez a jelenség, hogy félelem, hiányérzet ami arra irányul hogy ebben az esetben ameddig külföldön vagy, kint a célországban töltesz el egy van két szemeszter, kimaradsz dolgokból melyekbe otthon részed lehet.
Ez akkor lehet problémás, ha korábban a szaktársaiddal már egy összekovácsolt csapattá váltatok, és kvázi „elhagyod” őket. Na és hogy mi lesz ezután…

JOMO: Joy of missing out: Ez a fogalom, ha jól tudom később keletkezett, mint a fomo kvázi ellenszélként. Ugyanis van az a helyzet is, hogy nem, hogy negatív érzések keletkeznek benned hanem pont, hogy pozitív és békesség és nyugalom kerít hatalmában hogy végre egyedül élhetsz és magaddal foglalkozhatsz, és kikeveredhetsz a mókuskerékből vagy az általad jólmegszokott világból. Introvertáltaknak szimpatikus jelenség lehet.

Volt is az a történet, hogy egy ember eltűnt egy szigeten sokáig keresték végül 20 nap után megtalálták, jöttek, hogy megmentsék és nem örült neki! :D Na ilyesmi lehet egy kisarkított példája a Jomo-nak.

https://hedepy.com/about-mental-wellbeing/from-fomo-to-jomo-how-to-stop-worrying-about-missing-something

Itt a linken, aki tud angolul leírják még pontosabban a fogalmakat, illetve tanácsokat is olvashattok arról, hogy fordítsd át a Fear of missing out-ot Joy of missing outtá. De lényegében a cikk egyik kulcs fogalma az, hogyha elkezded érezni azt, hogy kimaradsz a dolgokból, az a gondolat segíthet ha realizálod hogy, valójában mindig hiányozni fog nekünk valami.

Homesickness, heimweh, honvágy: Azért írtam le 3 nyelven mert mind a 3 nyelven amit ismerek árnyalatilag más jelentést hordoz. Az angolok kifejezetten betegségként azonosítják, a németek fájdalomként, mi magyarok pedig vágyként. A jelentését úgyis tudjátok. Annyit fűznék csak hozzá, hogy minél gyakorlottabb utazóvá váltam, és minél több időt töltöttem el külföldön annál kevésbé éreztem ezt. De ugye ez szubjektív kinél, hogy. Brutális, hogy van egy tetőzési pontja általában. Nekem mobilitás közepén szokott ez megtörténni.


Kultúr sokk: Nos ennek vannak fokozatai. Erről majd később írok egy külön blogban, ha huzamosabb időt eltöltöttem Görögországban.


Bizonytalanságban tartás és ebből eredendő szorongás: E-mailoket küldesz tanároknak az itthoni egyetemen, e-maileket küldesz a fogadó intézmény tanárainak, továbbá a magyar és külföldi koordinátoraidnak és nem érkezik válasz, napokig, hetekig vagy egyáltalán soha. Vannak tipikus tanárok, akik sosem válaszolnak.  Ezzel a helyzettel még én sem tudtam megküzdeni, maximum annyit lehet tenni, hogy vársz, telefonálsz, hard copy levelet küldesz, más által próbálod őket elérni.

Tényleg egy nagyon nehéz része ez a mobilitásnak. Igen bizony, ha számodra fontos egy megerősítő e-mail vagy egy válasz és nem jön akkor bizonytalanságból eredő szorongást érzel. Ez nehéz. Még, ami más számára triviális is, számodra fontos lehet szimplán csak egy reakció, hogy veled vagyok tudomásul vettem a leveled vagy valami. Ha ez sincs akkor ez sincs. Nem lehet erőltetni a dolgokat, de próbálkozni kell!

A jó tanácsom lehet erre: Lazulj el, igyál meg egy sört, koncentrálj a legfontosabb dolgokra melyek szerződésben benne vannak és teljesítsd kint a kurzusokat. Ha a „core” része megvan a mobilitásodnak akkor hatalmas baj nem érhet!

Mobilitásod megvan hosszabbítva, a legtöbb tanár segítőkész lesz ha visszatérsz és teljesíteni próbálod a kurzusaidat!

 __________________________________________________________________________________

Ha tetszett a blogom, esetleg szívesen támogatnál az alábbi gombra kattintva megteheted.

Németh Szilveszter