Nagy divat lett manapság a sztoicizmus. Sokat hallani az elmúlt 5 évben erről úgy gondolom. Vannak pszichológusok akik egyfajta védekező mechanizmusként gondolnak erre. Én azt gondolom, hogy bizony ha megvéd nem lehet rossz.

Be is mutatom mindjárt röviden és ami érdekes hogy hozok rá kritikákat is. Na ez az amit az átlagfelhasználó nem igazán hall. Ha belegondolunk megnézünk egy videót és rájövünk milyen jó ez vagy az, de ellenpéldát nem igazán kapunk. Többek között erre is megtanít a filozófia. 

Az Epikureuzmus is egy "iskolába" sorolandó, mégis feledésbe merül a sztoicizmus mellett. Ezzel kapcsolatban is hozok pár ismertetőt. Úgyhogy vágjunk bele:

A sztoicizmus egy ókori filozófiai iskola, amely a belső béke és a bölcsesség elérésére törekszik azáltal, hogy megtanít különbséget tenni a kontrollunk alatt álló és a rajtunk kívül eső dolgok között. Epiktétosz, Seneca és Marcus Aurelius gondolatai alapján a sztoikus ember nem hagyja, hogy a külső események kibillentsék lelki egyensúlyából – inkább önuralommal, elfogadással és erkölcsi felelősséggel válaszol a világra.

Kritikák:

• Érzelmek elfojtása: A sztoicizmus hangsúlya az érzelmek feletti uralmon sokak szerint érzelmi elnyomáshoz vezethet.

• Passzivitás veszélye: Az elfogadásra való törekvés könnyen átcsúszhat belenyugvásba, így az egyén kevésbé lesz motivált a változtatásra.

• Közömbösség látszata: A külső eseményekkel szembeni higgadtságot sokan érzéketlenségként értelmezik.

• Elitista alapok: A klasszikus sztoikus gondolkodók (pl. Marcus Aurelius, Seneca) gazdag, befolyásos férfiak voltak – így filozófiájuk nehezen alkalmazható minden társadalmi rétegre.
  
  
  Most nézzük az Epikureizmus-t. 

Az epikureizmus – A gyönyör művészete (de nem úgy, ahogy elsőre gondolnád)

Ha meghallod azt a szót, hogy epikureizmus, talán valami hedonista, élvhajhász életstílus jut eszedbe: bor, lakomák, érzéki örömök. Pedig Epikurosz filozófiája ennél jóval árnyaltabb – sőt, meglepően mértékletes.

Az epikureizmus az i. e. 4. században alakult ki, és fő célja a boldog, nyugodt élet elérése. De hogyan?A gyönyör a legfőbb jó, de nem a féktelen élvezetek értendők alatta, hanem a fájdalom és a szorongás hiánya (belső béke, ataraxia).

Az Epikureizmus alaptételei:

• A mértékletesség kulcsfontosságú – a természetes és szükséges vágyakat érdemes kielégíteni (pl. éhség, barátság), a hiú vagy felesleges vágyakat viszont el kell engedni.

• A haláltól nem kell félni – hiszen amikor mi vagyunk, a halál még nincs itt, amikor meg ő jön, mi már nem vagyunk.

• A természet tanulmányozása felszabadít – az isteni büntetéstől és a haláltól való félelem gyakran tudatlanságból fakad.
  
  Végül a poszt végére hoztam egy idézetet. Ti is kiválaszthatjátok a kedvenceiteket ha beírjátok a googléba. Stoic quotes. 
  

 N.Sz