Az előző két posztomban meglehetősen borús képet festettem le Magyarországról és arról hogy milyen nehézségekkel jár magyarnak lenni. De politikától és viszonyítgatások nélkül egy csodálatos nemzet a miénk. Olyan ami máshol nincs!

Ráadásul van előnye is annak hogy Magyarok vagyunk. Az egyik külföld. Ha rossz helyzetbe kerülünk eltudunk menni külföldre és az életünkön javítani. Ha valaki külföldön egy "jó" országban kerül bajba ott nem feltétlen tudja más ország "segítségét" hívni.

Rengeteg szép magyar táj, nóta, kultúra van itt jelen. Úgyhogy mindenki arra bíztatok ha külföldön jár. A jó kedves, nem túl hangos, kultúrált arcunkat mutassa meg, ne hagyja hogy üvöltsön a gyerek és rohangáljon össze vissza. Ne igyuk le magunkat a sárga földig, és próbáljuk megtalálni külföldön is a szépséget és ne mondjuk azt hogy jajj a miénk jobb csak azért mert más ízléshez szoktunk. Legyünk törekvőek és próbáljunk jobbak lenni szépen kiejteni a szavakat ne az legyen a felfogás hogy ja az a lényeg hogy megérti, hanem igenis törekedjünk a tökéletességre pontosságra, fegyelmezettségre. Ezzel az attitűddel viselkedjünk

Sok nyugati országban keveset tudnak Magyarországról, így a magyarokat néha egyszerűen "kelet-európainak" bélyegzik, ami egyeseknél hátrányos asszociációkat kelthet (pl. szegénység, korrupció, stb.). Ez nem mindig lenézés, inkább tudatlanság vagy általánosítás. De valós. Ezért is mutassuk meg hogy erényes, tisztességes, őszinte és kultúrált nép vagyunk. 

Mellette mutassuk meg a kultúránkat is és a vidámságunkat is! Az ételeinket. Kérdezzük meg szeretik e az ilyesmit, fűszerek étel jellege nem pedig úgy hogy: húú ennél jobb nincs, és ezt lehetetlen nem szeretni. Alázat, kedvesség és gondolkodás. Legyen nálad vmi magyaros amit csak úgy odaadhatsz. Kalocsai paprika pl.

Egykét negatív sztereotípiával azonban nem lehet mit tenni. Mivel:

• Van, ahol az olcsó munkaerővel azonosítanak minket.

• Egyes országokban (főleg Nyugat-Európában) voltak időszakok, amikor a kelet-európai bevándorlók nem örvendtek túl nagy népszerűségnek, és ebbe néha a magyarokat is belesorolták.
  
  De most jöjjön Magyarország szépsége ez én személyes hangvételű írásom.
  
  
  

Ami igazán különlegessé tesz minket, az a magyar lélek. Az a mély, gyakran melankolikus, mégis makacsul reménykedő erő, ami a történelem viharaiban is megőrizte a nyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat. Jó magyarnak lenni, mert ez a nép tudja, hogyan kell ünnepelni az élet apró örömeit. Egy forró lángos mellett a strandon, egy fröccs társaságában a teraszon.

Magyarnak lenni azt is jelenti, hogy büszkék lehetünk Aranyra, Petőfire, Bartókra és Puskásra .Azokra is, akik ma is nap mint nap tesznek ezért a hazáért, akár itthon, akár a világ másik végén.

N.Sz