Ma az egyik legmisztikusabb és egyik legérdekesebb görög istennőről hoztam nektek egy kis bemutatót.  Az általános ismereteken túl megosztok veletek egy easter egg-et. Hekaté-t sokszor ábrázolják állati kísérőkkel.( Nagyon sokszor kutyákkal.) Azt viszont kevesen tudják hogy némelyikük ember volt korábban. Egyik kutyája Hekabé volt trója királynője. Amikor trója elesett a királynő az óceánba vetette magát. A másik állat pedig egy boszorkány volt aki rosszul/rosszra használta az erejét és Hekaté átváltoztatta.

Mielőtt elkezdem itt egy videó angolul 15 percben akit mélyebben érdekel és nem rest megnézni: 

https://www.youtube.com/watch?v=eBESc1UrqGE&ab_channel=PantheonMythology

De nézzük is:

Hekaté – A határvonalak, mágia és az éjszaka istennője
Eredete és eredeti szerepe
Hekaté egy ősrégi, pre-görög istennő, akinek kultusza valószínűleg Kis-Ázsiából (különösen Kariából, a mai Törökország délnyugati részéről) származik. Már a görög mitológia kialakulása előtt is létezhetett a tisztelete, de a hellén vallás fokozatosan átvette és beillesztette őt saját istenpantheonjába.

Az egyik legkorábbi említés Hésziodosz „Theogónia” (Istenszármazás) című művében található, ahol Hekatét pozitív istennőként mutatják be, aki hatalmat kapott Zeusztól a földön, tengeren és égen egyaránt. Itt még nem feltétlenül kapcsolódik sötét vagy alvilági elemekhez. Inkább védelmező, termékenységi és átmeneti erőket birtokló istennőként jelenik meg.

Szférái és hatáskörei
Hekaté különleges helyet foglal el az istenek között, mivel nem korlátozódik egyetlen birodalomra vagy elemre, hanem három világban is hatalma van:

Ég (égitestek, hold, villámlás)

Föld (termékenység, útkereszteződések, születés)

Tenger (halászat, tengerjárók védelme)

Később azonban egyre inkább az alábbi területekhez kötötték:

Mágia és boszorkányság

Hold és éjszaka

Kereszteződések, kapuk, határátlépések

Halál és alvilág, szellemek világa

Védelmezés gonosz erőktől

Ikonográfia – hogyan ábrázolták?
Hekatét gyakran ábrázolták háromfejű vagy háromtestű nőalak formájában, akik három irányba néznek, jelképezve az útkereszteződéseket, de utalhat a múlt–jelen–jövő hármasságára is. E megjelenési forma később erősen hatott a keresztény kor démonológiai és boszorkányábrázolásaira.

Jelképei, attribútumai:
Fáklyák – az éjszakai sötétségben való tájékozódás, világosság a tudatlanságban

Kulcsok – a világok (élők, holtak, istenek) közötti átjárás szimbóluma

Tőr vagy kard – az elhárítás és határvédelem jelképe

Kígyók – transzformáció, újjászületés és varázserő szimbóluma

Kutyák – különösen a fekete kutyák voltak társai, sokszor megelőzték megjelenését a sötétben vonító hangokkal

Kapcsolata más istenekkel és mitológiai szerepei
Perszephoné elrablása
Az egyik legismertebb mítoszban Hekaté segíti Démétért, amikor lánya, Perszephoné eltűnik (valójában Hádész rabolta el az alvilágba). Hekaté fáklyával világítva segít a keresésben, majd amikor Perszephoné végül az év egy részét az alvilágban tölti, Hekaté kísérője és oltalmazója lesz.

Ez a történet erősen megalapozta Hekaté alvilági szerepét, és hogy hidat képez az élők és holtak világa között.

Hekaté mint boszorkányok patrónusa
A hellenisztikus és római korban, illetve később a középkori mágikus hagyományokban Hekaté alakja fokozatosan „sötétült”, és a mágusok, boszorkányok és okkultisták védelmező istennőjévé vált. Gyakran idézték őt mágikus szertartásokban, varázsigékben és amuletteken.

Kultusza és tisztelete
Hekatét nem templomokban, hanem útkereszteződésekben, városkapuknál vagy otthonok bejáratánál tisztelték. A róla elnevezett Hekaté-deipnon (Hekaté vacsorája) nevű rítus során minden újholdkor ételáldozatokat (süteményt, sajtot, halat, hagymát stb.) helyeztek el az útkereszteződésekhez vagy a házak bejáratához.

Ezeket a kóbor szellemeknek is szánták, akik Hekaté kísérői voltak, hogy lecsillapítsák őket és távol tartsák a bajt.

Háromság és misztikus jelentés
Hekatét gyakran összekapcsolják más női istenségekkel, például:

Szélené (a hold istennője)

Artemisz (a vadászat és hold istennője)

Perszephoné (az alvilág királynője)

Egyes mágikus hagyományokban ő képviseli a három aspektusú istennőt:

Szűz – újhold, kezdet

Anya – telihold, teremtés

Banya (bölcs asszony) – fogyó hold, halál és beavatás

Római megfelelője: Trivia
A rómaiaknál Hekatét Trivia néven tisztelték (a „három út találkozása” jelentésű latin szóból). Ő is hasonló szerepet töltött be, és a római mágikus szövegekben is gyakran szerepelt.