Ebben a hónapban elég sok egyetemi blogposzt születik. Kicsit filozofáljunk el azzal kapcsolatban hogy miért csökkent a diploma értéke az elmúlt 100 évben például. Nagyanyáink Nagypapáink korában még az érettségi is nagyobb értékkel bírt. Akkor az számított úriembernek aki megszerezte.

Manapság minden évben hatalmas felhajtás van itthon Magyarországon az érettségi körül. Igazából mindenki életében egy nagy dolog és mindenkinek vannak róla jó, rossz, szép, vagy prominens emléke. De hogy jó-e valamire? Persze hogy jó, de önmagában annyira nem lehet vele munkát találni szerintem. Bizonyos munkaköröknél ér annyit talán segít, hogy eggyel magasabb kategórába havi pár ezer forinttal többet lehet kapni vele mivel középfokú végzettségnek minősül, de úgy alapvetően nem ér annyit az érettségi sem mint anno ért. Sokszor egy belépő a továbbtanulás felé de az az érettségi eredményétől is függ. 

Egyik okos barátom fogalmazta meg: Nem azt érzi meg az ember hogy van neki, hanem azt ha nincs :D

Magyarországon az 1960-as évektől kezdve indult meg a felsőoktatás tömegesedése, majd a 2000-es évekre vált általánossá a „mindenki egyetemre megy” elvárás ami hosszú távon felhígította a képzések egy részének színvonalát.

Míg korábban egy jogász vagy közgazdász diploma automatikus vezetői karriert jelentett, ma már sok végzett fiatal gyakornoki státuszból indul, vagy pályát módosít. Egyes szakterületeken (pl. kommunikáció, bölcsészet) a pályakezdők jelentős része végül nem is a szakmájában helyezkedik el.

A magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók száma 2010 és 2020 között mintegy 100 ezer fővel csökkent. A 2010-es évek elején 400 ezer feletti létszám 2020-ra 280–290 ezer főre esett vissza (KSH). Ez a társadalmi bizalom és a gazdasági hasznosság érzékelhető meggyengülésére utal.

Na de mi lett a diplomával, miért csökkent az értéke. 

1. Túlképzés, diplomás túlkínálat
Az elmúlt évtizedekben drámaian megnőtt az egyetemi hallgatók száma, így a diploma már nem jelent akkora versenyelőnyt, mint korábban. Illetve szerintem egyre többen beszélnek már idegen nyelveket is mint korábban. A net miatt is nyilván.

A munkaerőpiac sok helyen nem tudott lépést tartani a diplomások számával, így egyes szakokon alulfizetett vagy diplomához nem kötött állásokba kényszerülnek a végzettek.

2. Sok diploma teoretikus jellege.
   A technológiai és gazdasági fejlődés gyors üteme miatt a gyakorlatias, speciális készségek (pl. programozás, online marketing, kézműves szakmák) előtérbe kerültek.

A cégek egyre gyakrabban értékelik a gyakorlati tapasztalatot, portfóliót vagy tanfolyamokon szerzett tudást az elméleti tudással szemben.

3. Diploma= siker már nem annyira létezik mint 100 évvel ezelőtt.

Egyre többen kérdőjelezik meg a hagyományos tudás monopóliumát és a "diploma = siker" összefüggést, főként a startup- és influencerkultúra előretörése miatt.

4. Szakmák reneszánsza.

Persze diplomától függ, de azért jó szakmunkásként is meglehet diplomás bért keresni, ráadásul mivel a szakmunka nem egy rakétatudomány külföldön nyelvtudás vagy gyenge nyelvtudással is felveszik és ezáltal lekörözheti az itthoni hazai diplomást. Sokan a diplomára befektetésként akarnak tekinteni mintsem fogyasztóként.  Tehát a diploma már nem mindig garantál jobb megélhetést.

5. A mesterséges inteligencia. 

Ez sem a diplomás rétegnek fog jót tenni. Hiszen szeretném azt, hogy az MI mosogasson helyettem és nyírja le a füvet, ne pedig az írást és a művészetet csinálja helyettem. Na ja.

6. De végül itt az utolsó pontban válaszolom meg azt hogy miért csökkent a diploma presztizse és miért "ér kevesebbet" mint nagyapáink korában.

A társadalmi presztízs már nem feltétlenül az iskolázottságon alapul, hanem például vállalkozási siker, követőtábor, láthatóság vagy életstílus alapján értékelnek embereket.

Következő posztom az lesz hogy miért jó a diploma és mit ad!

Tartsatok velem. 

N.Sz