Ebben a blogposztban bemutatok a főbb különbségeket a görög és ógörög nyelv között és válaszolok talán a legégetőbb kérdésekre ezzel kapcsolatban. Például mi az egetverő különbség a két nyelv között és hogy megérti e a mai modern görög ember az ógörög nyelvet? Egyáltalán ért belőle valamit?

Kevés olyan nyelv van a világon, amely több mint háromezer éves múltra tekinthet vissza.  A görög ezek közé tartozik.

Az ógörög nyelv az i. e. első évezredben beszélt görög nyelvváltozatokat foglalja magába. Számos dialektusa létezett, köztük a legjelentősebbek: az attikai (Athén környékén beszélt), ión, dór és aiol dialektusok.

Attikai görög: Ez volt Athén nyelvjárása  Platón, Szókratész, Arisztotelész nyelve. A klasszikus irodalom nagy része ezen a nyelven íródott.

Ión: Homérosz eposzai keverten ión és aiol elemeket tartalmaznak.

Dór: A spártaiak, krétaiak és más peloponnészoszi népek nyelvváltozata.

Aiol: A Kis-Ázsiában és Leszboszon élő görögök használták.

Az ógörög nyelvet az i. e. 4. századtól kezdve a koiné görög váltotta fel ez volt a hellenisztikus kor közös nyelve, és az Újszövetség is ezen a változaton íródott.


Koiné Görög- A közös nyelv.

Nagy Sándor hódításai után, a hellenisztikus korban (Kr. e. 4. sz. – Kr. u. 4. sz.) a görög dialektusok fokozatosan egyesültek egy „közös” nyelvvé, a koiné göröggé. Ez volt a görög nyelv „nemzetközi” változata:

• Egyszerűsített nyelvtan és szókincs.

• Hatalmas elterjedés: Egyiptomtól Mezopotámiáig mindenhol beszélték.

• Az Újszövetség nyelve is ez volt emiatt nevezik néha „bibliai görögnek”.

A nyelv folyamatosan változott, ahogy a görög nép történelme alakult: Bizánc, majd az Oszmán Birodalom hatása is lenyomatot hagyott rajta.

A mai görög nyelvet "újgörögnek" (Νέα Ελληνικά, Néa Elliniká) nevezzük, és hivatalos nyelve Görögországnak és Ciprusnak.

Pár szóban még megemlítem az írásrendszert is:

 Írásrendszer: A betűk, melyek túléltek mindent
A görög írásrendszer fejlődése önmagában is izgalmas történet:

Linear B-től az alfabetikus írásig
Linear B: Az első görög nyelvű írás (Kr. e. 15–12. sz.), főként gazdasági szövegekre használták a mükénéi kultúrában.

Föníciai eredet: A Kr. e. 8. században a görögök átvették a föníciai írásjelek rendszerét, és ebből fejlesztették ki a görög ábécét. Ez volt az első olyan ábécé, amely különbséget tett a magán- és mássalhangzók között.

És akkor válaszoljuk is meg a kérdést: Bár egy mai görög anyanyelvű beszélő nem értené automatikusan az ógörög irodalmat, mégis van köztük kapcsolat elsősorban a szókincsben, nyelvtani szerkezetekben és a kulturális hagyományokban.

Youtubon találtam egy videót ahol ógörögül beszélnek a mai modern görögnke itt találni talán meg a leghitelesebb választ. Itt a link:

https://www.youtube.com/watch?v=B2fRTS8DZ8U&ab_channel=EasyLanguages

Ez olyan, mintha egy mai angolul beszélő próbálná elolvasni Shakespeare vagy Chaucer nyelvét ismerős, de nem feltétlenül érthető.
És (ezzel nem kezdünk mondatot) válaszoljuk meg akkor a második kérdést is: 

Néhány fontos különbség:

• Kiejtés: Az ógörög és az újgörög kiejtése jelentősen eltér. Az ógörögben például a "υ" hang [ü]-ként, majd később [i]-ként hangzott, míg ma csak [i]-ként ejtik.

• Nyelvtan: Az ógörög nyelv bonyolultabb ragozási rendszert használt, több igeragozással, esettel és igemóddal, mint a mai görög.

• Szókincs: Az alapszókincsben sok közös elem van, és számos ógörög szó fennmaradt, de a modern görög természetesen új szavakkal is bővült az évszázadok során.
  
  

• N.Sz