A knósszoszi kígyóistennő.  A minószi vallás rejtélyes alakja

A knósszoszi kígyóistennő az egyik legismertebb és legmisztikusabb alakja a minószi civilizáció vallási világának. A Kréta szigetén található Knósszosz palotájában előkerült, i. e. 1600 körül készült szobrocskák alapján ismerjük. Ezek az agyagból és mázas kerámiából készült alkotások egy mellvillantó, karcsú derekú nőt ábrázolnak, aki kezében kígyókat tart, fején pedig gyakran madár vagy más szent állat ül. A kígyóistennő jelentősége túlmutat a puszta művészi ábrázoláson. Feltételezések szerint termékenységistennőként vagy a háztartás védelmezőjeként tisztelték. A kígyó, amely sok kultúrában az újjászületés és az alvilág szimbóluma, itt is erőteljes spirituális jelentéssel bírhatott.

A szobrok részletgazdagsága és kifinomultsága lenyűgöző: a testtartás, a ruházat és a fejdísz mind arra utalnak, hogy a minószi nők (vagy istennők) szerepe központi volt a vallási szertartásokban. A kígyóistennő alakja ma is a minószi kultúra egyik ikonikus jelképének számít:  nőiség, hatalom és spiritualitás különleges ötvözete.

Érdekesség: A Knósszoszból származó kígyóistennő szobrokat Arthur Evans, a híres brit régész fedezte fel az 1900-as évek elején. Azóta is vitatott, hogy vajon valóban istennőt vagy papnőt ábrázolnak-e a minószi vallás rejtélyei még ma sem teljesen feltártak.

 A knósszoszi kígyóistennő szobraival kapcsolatban felmerültek hamisítási vagy „rekonstrukciós túlzásra” vonatkozó vádak és kételyek.

Mit tudunk pontosan?
A legismertebb kígyóistennő-szobrocskákat Arthur Evans brit régész találta 1903-ban a knósszoszi palota területén, egy föld alatti tárolóhelyen (ún. „templomi kincslelet” részeként). Ezek a szobrok erősen sérültek voltak, és csak töredékesen kerültek elő.

Evans megbízásából a leleteket restaurálták és részben visszatervezték. Mai formájukat nagy részben a 20. század eleji művészi és régészeti elképzelések alapján nyerték el. Ez különösen igaz a fej, a kezek, a kígyók és a fejdísz esetében, amelyek nem eredeti állapotban kerültek elő.

Hamisítvány vagy rekonstrukció?
Fontos különbséget tenni a teljes hamisítvány és a részleges rekonstrukció között:

Nem teljes hamisítványok: Az alapanyagok és egyes testrészek valóban eredetiek (pl. a törzs), tehát ezek nem modern gyártású hamisítványok.

Rekonstrukciós túlzás: A végső forma különösen a kígyók, a testtartás, a fejdísz de nem biztos, hogy pontosan tükrözi az eredeti megjelenést. Inkább egy idealizált vagy spekulatív értelmezés.

Miért fontos ez?
A kígyóistennő szobra ma is a minószi kultúra szimbóluma, de ahogy Evans sok más knósszoszi rekonstrukciójával is, érdemes óvatosan kezelni a látványos végeredményt. Nem tudhatjuk biztosan, hogy a minósziak valóban így képzelték el az istennőt vagy egyáltalán istennőt ábrázoltak-e.

Összefoglalva:
A knósszoszi kígyóistennő szobrai nem hamisítványok, de erősen rekonstruált műtárgyak, amelyek a 20. századi értelmezések és esztétikai döntések nyomát viselik magukon. Régészetileg izgalmasak, művészettörténetileg fontosak de nem feltétlenül autentikus tükrözései az eredeti minószi vallásgyakorlatnak.